Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Süti-éhség

Romlik a világ...

Rám tört a süti-éhség. Azóta nem jutok rendes sütihez, amióta nincs feleségem. Ennek már lassan tizenegy éve. Nem vagyok különösebben édes-szájú, ezért esett le a tantusz több, mint tíz év után. Nincs itthon rendes sütim. Azon el lehetne filozofálni, vajon mért nincs itthon rendes sütim egy bő évtizede, hiszen ennek az évtizednek jelentős hányadát nem töltöttem nő nélkül. Mégsem volt rendes sütim. Romlik a világ, na.

Meguntam a bolti kutyaszarokat. Akarom mondani, a bolti édességeket. Múltkor pl. linzert vettem barackízzel. Eddig úgy tudtam, a barackíz kb. baracklekvárt jelent, azért mertem megvenni. Itthon elolvastam, mi van benne, azt mondja, a töltelék tartalma almavelő (ez volt az egyetlen gyümölcs a felsorolásban), plusz kálium-szorbát, kutyaszar-arábikum, macskafaszfű-kivonat, stb. Az utóbbi kettőben nem vagyok biztos. A stb. nem számít bele az utolsó kettőbe. Barack nem volt benne, csak az a biztos. Xar volt.

Karácsony előtt jött a felismerés, hogy rendes sütit akarok enni. Süthettem volna bejglit, mert abban már van rutinom, de az egy fél napos munka, és többek között az Állami Számvevőszék is tett róla, hogy nekem ne legyen fél napom bejglit sütni. No meg aztán nem is volt kedvem bejglit enni. A linzer mellett döntöttem. Mert szeretem, és még sose csináltam, és tetszik, hogy ez egy alaptészta, tetszik a 3:2:1 arány. Vettem szaggatót, ami vigyorgó fejeket ad ki, vettem igazi baracklekvárt is. Azt írta a recept, hogy nem szabad sokáig sütni, amikor alul elkezd barnulni, ki kell venni. Eszerint jártam el. A végeredmény az lett, hogy aki kóstolta, azt mondta, nem sült meg.

Ilyen könnyen nem adjuk fel. Újra nekiláttam, márpedig most addig nem veszem ki, amíg rendesen át nem sült. Ebből az lett, hogy a teteje is bebarnult. Egyáltalán nem hasonlított arra a linzerre, amit szeretek. Arról nem is szólva, hogy amelyiknek csak a tepsi szélén jutott hely, az felpöndörödve sült meg....

Ezután vala depresszió. Hogy a rosseb egye meg a világot, hogy nekem már senki sem süt rendes sütit. Meg venni kellene villanysütőt. Ez a dolog meg ott akadt el, hogy hová tegyem. Csak a hűtő tetején lenne helye, de az nem egy biztonságos megoldás. Marad a gázos sütőm, amin viszont nem bírom eltalálni a megfelelő lángmagasságot, így szumma-szummárum, nem lesz nekem már rendes sütim ebben az életben, gondoltam, és szomorkodtam egy sort.

Csakhogy az a bebarnult, vállalhatatlan kinézetű linzer igencsak finom volt! Mondhatnám, teljesen meg voltam vele elégedve! A boltban nem adnak ilyent, de nem ám! Eztán az a gondolatom támadt, hogy ki nem szarja le, hogy néz ki. Ronda és finom. Én pasis sütiket sütök, akinek nem tetszik, kapja be! Mármint kiválaszthatja, mit kap be.

Tovább fogok kísérletezni süti fronton. Nem is tartottam magamban a tervemet. Egyből akadt is több jelentkező, hogy szívesen megkóstolnák. Megjegyzem, 100 %-ban nők. Az én sütimből ennének, ahelyett hogy....
Romlik a világ, na!

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 



Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2021 >>

Statisztika

Most: 1
Összes: 116199
30 nap: 2123
24 óra: 64