Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Márton napi libaságok

Ezt felkérésre írtam, egy nyugdíjasklub rendezvényére. A szervező munkatárs azt kérte, írjak Szent Mártonról és a libákról bármit, ami eszembe jut, és remélte, hogy vicces leszek. Ez utóbbi jelentett nagyobb kihívást, mert ami a témáról eszembe jut, egyáltalán nem vicces.

A biológia szakosok szerint a liba nem is liba, hanem lúd. Az én falumban viszont liba. Az én falumban nem laknak biológia szakosok. Bár ifjonc koromban biológiatanár akartam lenni, de nem lettem, tehát a lúd is legyen liba, a nyelvhasználat jogán. Ha lúd legyen kövér, ugyancsak a nyelvhasználat jogán, hiába mondják a nyelvészek, hogy ha-val nem kezdünk mondatot.

A liba sokféle állat, ezt a kérdést többféle oldalról meg lehet közelíteni, de most ragadjunk le amellett, hogy liba alapvetően kétféle létezik: eleven liba és holt liba. A holt liba számunkra kedvezőbb, mint az eleven liba. Először is, meg lehet enni. Másodszor, a holt liba sokkal könnyebben felismerhető, mint az eleven liba, mivel árcédulát tesznek mellé a boltban, és arra ráírják, hogy liba. Ezáltal a holt liba könnyen megkülönböztethető a holt kacsától, mivel roppant bölcsen a holt kacsa árcédulájára azt írják, hogy kacsa, és ezzel még a városi ember is elboldogul! Ellenben míg a liba eleven, felmerülhet az a probléma, hogy a városi embert kétségek gyötrik afelől, hogy vajon liba-e vagy kacsa ama állat, amiről meg kellene állapítania, hogy liba-e vagy kacsa. Kivéve a mindenben magabiztos embert, aki határozottan kijelenti a kacsa láttán, hogy az liba!

Az eleven libával sok probléma van és kevés öröm. Mint tudjuk, Szent Mártonnak is borsot törtek az orra alá. Az eleven libák lármásak, összepiszkítják az udvart, megkergetik a gyerekeket, és nem szívelik az idegeneket. Hajlamosak például lármát csapni, ha udvarukban egy számukra idegen ember bújik el, és sajnos nem tudnak különbséget tenni, hogy az illető ártó szándékkal, vagy jogos önvédelemből tartózkodik-e ott. Ezáltal borsot törnek azon személy orra alá, aki jogos önvédelemből a libák által védett területen kíván elbújni. Mondhatnánk rájuk, hogy buta liba, de ezzel a jelzővel manapság nagyobb tiszteletre érdemes embertársainkat illetjük.

A holt libával kevés probléma van és sok öröm. A holt liba finom, persze megfelelően elkészítve. Elterjedt az a nézet, hogy a legfinomabb ajándéka a mája, de ezt a nézetet sem osztom, akárcsak oly sok elterjedt nézetet. Szerintem legfinomabb ajándéka a töpörtyű, ami a falumban nem tepertő, hanem töpörtyű, de ez éppenséggel nem amiatt van, mert a falumban nem élnek biológia szakosok. Most szólok, libamájamat bármikor elcserélem libatöpörtyűért! Jó tulajdonsága még a holt libának, hogy ellátja zsírral és füstölt hússal azokat az embertársainkat, akik vallási okokból nem ehetik meg a disznót. Ám ezek az embertársaink még így is kimaradnak a szalonna, a sonka, és a kolbász élvezetéből, miközben másoknak semmi sem tiltja a flódni és a sólet élvezetét, ezért tökéletesen megértem Szent Mártont, hogy ifjú korában inkább a keresztény vallást választotta.

Ahogy a libákat csoportosíthathatjuk aszerint, hogy léteznek eleven és holt libák, úgy a szenteket is. A holt szenteket könnyű felismerni, mivel illetékes emberek a keresztnevük elé illesztik a „szent” titulust. Ezáltal a holt szenteket ugyanolyan könnyű felismerni, mint ahogy a holt libát is az árcédulájáról, viszont az eleven szentet még annál is nehezebb felismerni, mint a libát a kacsától megkülönböztetni. A gyakorlott szem meglátja, hogy liba vagy kacsa van-e előtte, de egy emberről, hogy őrült-e vagy szent, azt igen nehéz megmondani. De még észrevenni is nehéz a sok hangos ember közt. Mikor felmerül a kérdés, hogy egy illető őrült-e vagy szent, kétféleképpen eshetünk tévedésbe. Az őrültet szentnek képzelhetjük, a szentet pedig őrültnek tarthatjuk. Az őrült ember kellemesen éli meg ezt a fajta tévedést, a szentet viszont igen kellemetlenül érinti. Már ebből is sejthetjük, hogy eleven szentnek lenni nem jó. Az eleven szent is ember, vannak fájdalmai, kívánságai, szokott félni, elfáradni, eszik, iszik, jár vécére és megvakarja ahol viszket, de valamiben mégis más. A holt szentet nemcsak felismerni könnyebb, hanem tisztelni is. Ám nemcsak amiatt tisztelünk több holt szentet, mint elevent, mert az könnyebb, hanem azért is, mert sokkal több holt szentet ismerünk, mint elevent. Tán még azt is képzelhetjük, hogy eleven szentek nincsenek is, mert nem ismerünk ilyent. Se a tévében, se az újságban nem látunk egyet se. Márpedig korunkban is léteznek szent emberek, aki nem hiszi, járjon utána! A mai kor embere tévéből, rádióból, internetről és újságokból tájékozódik, a hírek villámgyorsan jutnak el bármilyen messziről széles tömegekhez, ezáltal azt képzeljük, tájékozottak vagyunk. Igen, tájékozottak vagyunk abban, amit megmutatnak nekünk, de vajon mindent megmutatnak nekünk? Ne gondoljuk, hogy amit a sajtó nem állít reflektorfénybe, az nincs is. De van. Csak arról nem tudunk semmit. Példának okáért gyakrabban találkozunk Győzike nevével, mint Böjte Csabáéval. Látókörünket az köti le, amit a média elénk állít, így figyelmünket nem szent emberekre fordítjuk, hanem úgynevezett celebekre.

Már maga a beazonosítás problémás, mint láttuk, de van egy ennél sokkal nagyobb probléma is. Nem jól tiszteljük az eleven szenteket. Lássuk, hogyan is volt ezzel Szent Márton? Egyszer egy mérges kígyót látott, amelyik egy gyereket készült megmarni. Ráparancsolt a kígyóra, hogy menjen el, a kígyó otthagyta a gyereket és elment. Azt mondta Szent Márton: Lám, a kígyók hallgatnak rám, de az emberek nem. Mégegyszer: a kígyók hallgatnak rám, de az emberek nem. Utolsó útja egy másik városba vezetett, abból a célból, hogy kibékítse a veszekedő szerzeteseket, miután ezt megtette, hazaúton érte utol halál, öregen halt meg, végelgyengülésben. Míg egyszerű szerzetes volt, békésen végezte a dolgát, amit hivatásának érzett, ám egyszer csak kitalálták, legyen püspök, és az amúgy is kemény szolgálata mellett vegyen magára újabb terhet, a vezetés terhét. Akinek nem nyomja a vállát a vezetés terhe, ráér veszekedéssel foglalkozni, hiszen választottak maguknak püspököt, legyen az ő gondja. A vezetőket is többféleképpen osztályozhatjuk, akárcsak a libákat. Alapvetően kétféle vezető létezik. Nem, most nem arról van szó, hogy vannak eleven és holt vezetők. Holt vezető nincs is, hiszen eltávozásával azonnal megszűnik vezetői megbízása, és helyére valaki mást neveznek ki illetékes emberek. Arra gondolok, hogy léteznek olyan vezetők, akik a pozíciójukat rangnak tekintik, és vannak, akik szolgálatnak. Előbbiek távolságot tartanak a vezetettektől, édesnek érzik a hatalmat és az uralkodást, magatartásuk nem példamutató. Utóbbiak alázattal gyakorolják feladatukat, példaként állnak embertársaik előtt, saját érdekeiket háttérbe szorítják mások érdekeiért. Ilyennek képzelte a püspöki rangot Szent Márton is, nem is csoda, hogy megrettent attól a szereptől, amit embertársai vártak tőle. Ezért elbújt, szívesebben maradt volna az, aki volt, de a tömeg és a libák lármája elnyomták a hangját. Így aztán engedve a kérésnek felvállalta, hogy akár embertársai helyett is ember marad, szolgál, míg azok a kicsinyes vitáikkal és önző szeszélyeikkel terhelik szeretett püspöküket. De szükséges-e, hogy mások helyett is ember legyen az, akit vezetőül rendelt az akarat? Ha már ott van előttünk a példa, nem kézenfekvő, hogy azt a példát akár követni is lehetne? Nemcsak akkor, most is. Vannak emberek, akik tisztességben, segítőkészségben, türelemben elöl járnak. Ez roppant kellemes azoknak, akik a példáját nem követik. De miért nem követik, mi az akadálya, felebarátaim?

Itt befejezem. Tán elégedetlenségre adhat okot, hogy kevés adatot, történetet mondtam el Szent Mártonról. Ám ő sem tudott minden elvárásnak megfelelni, én sem. Ő maga nem is támasztott embertársai felé elvárásokat. Végülis a szeretet nem vár el semmit, nem igaz? Isten áldja meg a közönséget, és adja meg külön-külön mindenkinek, hogy még önmagát is elvárások nélkül szeresse!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 


Facebook


Archívum

Naptár
<< Május / 2022 >>

Statisztika

Most: 1
Összes: 132029
30 nap: 1368
24 óra: 16